Egy nap jobbra, másnap balra

A hátulsó végtagok aktivitásának fokozódása javítja az önhordást és ezzel az összeszedettséget. Ahhoz, hogy pontos segítséget tudjunk adni, nem szbad olyan puha pálcát használni, amelyik össze-vissza lifeg. Helytelen az is, ha az elörehajtásra szinte rágörcsölünk a lábainkkal - ez egyrészt nm hatékony, másrészt torzítja az ülést. Ilyenkor segít a pálca amelynek a lovas comján keresztbe fektetve a ló csánkja felé kell muatnia. Így az ököl függölegesen állított marad, nem merevedik meg, és nem veszik el a kapcsolat rugalmassága. Tudni kell, hogy a lovak nem egyforma mértékben és nem ugyanazokon a helyeken érzékenyek. Vannak ugyan olyan segítségek, amelyeket meghatározott területeken kell adni, de bizonyos estekben nekünk kel kitapasztalni, hogy az adott ló hol reagál rá a legjobban. A pálcát nem kell minden kézváltáskor a belsö oldalra átvenni. Érdemes naponta cserélni az alappozíciót - egyik nap a bal kézben, másik nap a jobb kézben tartva kezdeni a munkát, és csak akkor átvenni, ha a másik oldalon szükség van rá. Ha ugyanis mindig egyazon kézben hordjuk a pálcát, és ugyanzon a helyen használjuk, a ló elöbb-utóbb közönyössé válik vele szemben, esetleg mozgása féloldalas lesz, mivel láthatóan aktívabbá válik az egyik oldala.